Húsz éve vagyok pszichiáter orvos. Kórházi osztályon, gondozóban, magánrendelőben szereztem ismereteimet a megismerhetetlen emberi lélek világáról. Mára otthonosabban érzem magam e területen, bár olykor még most is érnek meglepetések. Tudom, hogy időnként az egészséges lélek is segítségre szorul: a könyörtelen mindennapok szorítása kikezdi a legszívósabb anyagot is. Ilyen pillanatokban érzem hivatásbeli kötelességemnek a segítségnyújtást, a kapaszkodók megmutatását, az önsegítés módszereinek megtanítását.